A Magyar Ápolók Napja alkalmából közös gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartott kórházunk Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolónője tiszteletére.
A jelenlévőket Altmajer Beáta ápolási igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy ez a nap nem csupán egy dátum a naptárban, hanem lehetőség arra is, hogy megálljunk egy pillanatra, és kifejezzük megbecsülésünket mindazoknak, akik hivatásként választották a gondoskodást, az emberséget és a szakmai elkötelezettséget. Köszönetét fejezte ki a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház ápolói és szakdolgozói felé azért a magas szintű szakmai munkáért, amit nap, mint nap végeznek – sokszor csendben, reflektorfény nélkül, mégis óriási felelősséggel.
Wertmüllerné Takács Enikő, a Magyar Ápolási Egyesület Vas Vármegyei Szervezetének elnöke ünnepi beszédében Kossuth Zsuzsanna életébe nyújtott betekintést. Kossuth Lajos legfiatalabb húga alig 30 évesen a tábori kórházak főápolónőjeként segítette az 1848–49-es szabadságharcot. Ő szervezte meg a legelső katonakórházakat 1849-ben, és elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a világ figyelmét. Még életében nagy tisztelet övezte, nemcsak Magyarországon, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is.
A beszédeket követően a megemlékezés koszorúinak elhelyezésére került sor. Az emléktáblánál a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház ápolásvezetése mellett a Magyar Ápolási Egyesület Vas Vármegyei Szervezete, a Vas Vármegyei Szakdolgozói Kamara, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központ, és a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskola vezetői fejezték ki tiszteletüket Kossuth Zsuzsanna emléke előtt.
A rendezvény zárásaként Könczöl Melinda osztályvezető ápoló tolmácsolásában Geiger Erzsébet: Akkor legyél ápoló című versét hallhatták a jelenlévők.
