Dr. Pető Ernő (1886-1959) 1909-ben Budapesten szerezte orvosi diplomáját. Az I. Világháborúban katonaorvosként nagy gyakorlatot szerzett a súlyos sebészeti betegségek ellátásában. 1915-ben került Szombathelyre, még a háború alatt lett a Szombathelyi a Honvéd Helyőrségi Kórház sebészeti osztályának vezetője. A háború végén a katonai kórház polgári kórházzá való átalakításával bízták meg. Így lett 1918-tól Vasvármegye és Szombathely Város Közkórházának igazgató-sebészfőorvosa.
Vezetése alatt a kórház óriási fejlődésen ment keresztül. Korát megelőző progresszivitással látott hozzá munkájához, kiváló eredményeket ért el a korai elsődleges sebállás és a rögzítő kötések alkalmazásának terén. Aszeptikus műtőt alakított ki, 4 asztalon pedig szeptikus kötözőt. A város iparosai az Ő tervei alapján fizikoterápiás gépeket készítettek, ezzel egy ún. „Zander-intézetet” alapított Szombathelyen, mely hamarosan a Nyugat-Dunántúl legjobban felszerelt kórháza lett. Számos műtétet Ő végzett először Szombathelyen: érvarrat, idegvarrat, koponyaűri műtét, ínplasztika. A betegekkel rendkívül körültekintően és emberségesen bánt.
Irányítása alatt, 1926-1929 között épült fel Jakabffy Zoltán műépítész tervei alapján a 11 épületből álló új közkórház, ami induláskor 8 osztállyal és 1000 ággyal működött. A kórház ünnepélyes felavatására 1929. szeptember 1-én került sor, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. A sebészeti osztályt és a kórházat Pető Ernő vezette.
Pető Ernő feleségével, Mezőszegedi Szegedy Gerogina csillagkeresztes hölggyel együtt megfeszített munkával, minden eszközzel, fáradhatatlanul támogatta a kórház megépítését, anyagilag is. Badacsonyi szőlőbirtokuk, birtokaik egész éves jövedelmét, és a Gina asszony rendkívül értékes, gyémánt diadémjának eladásából származó bevételt is erre a célra ajánlották fel.
Gyógyító tevékenysége és igazgatói munkája mellett számos szakmai és civil szervezetben vállalt szerepet. Elnöke volt a Vasvármegyei Orvosszövetségnek, valamint a Vasmegyei Törvényhatósági Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének. Tagja volt Vasvármegye Törvényhatóságának, és Szombathely Képviselő Testületének. A Rotary Klub egyik magyarországi megalapítója.
Zsidó származása miatt a II. Világháború idején üldözték, illegalitásba vonult, majd 1945-ben újra átvette a kórház vezetését. Politikai okok miatt 1952-56 között a sárvári kórházba száműzték. 1959. november 1-én, méltatlan körülmények között hunyt el. Pető Ernő, és felesége, Szegedy Georgina az acsádi temetőben nyugszik, sírboltjuknál emléktábla található.
Szakmai nagyságát, érdemeit a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház kegyelettel őrzi. A Kórház és Tudományos Bizottsága halálának évfordulója környékén minden év novemberében tudományos ülést szervez, ahol a tiszteletére alapított Pető Ernő Emlékplakett kitüntetés is átadásra kerül azon természetes személyeknek, természetes személyek közösségének, akik a Markusovszky Kórház dolgozójaként, közösségeként végzett kimagasló munkásságukkal, hosszabb időn át kifejtett tevékenységükkel szolgálták a betegeket, a kórházügyet, elősegítették a Markusovszky Kórház fejlődését.
Dr. Pető Ernő életművét Szombathely Megyei Jogú Város Értéktár Bizottsága felvette a város szellemi, anyagi, természeti és közösségi értékeit tartalmazó Települési Értéktárba.
A cikket prof. dr. Széll Kálmán „A Markusovszky Kórház Megalapítója – Dr. Pető Ernő (1886-1959) élete és munkássága” című, a Vasi Szemle, 1999. LIII. évf. 5. számában megjelent írása alapján állítottuk össze.
